Honnan indult az Aranyhíd fogadó
A régi magtártól a mai éttermünkig – egy épület, ami sosem állt üresen.
Zsáktól a zsetonig
1897-ben épült a ház, amikor a piactér körül még szekerek sorakoztak gabonával megrakva.
A padlásra emelt zsákokat a helyi gazdák hordták fel, a földszinti raktárban pedig a terményt mérlegelték és jegyezték fel.
1958-ban hagyta el az utolsó zsák a padlást, a ház ezután évtizedekig üresen állt, mire új gazdára talált.
1897
A magtár felépül a piactér sarkán
1958
Az utolsó szállítmány elhagyja a raktárt
6
asztal került a padlástérbe később
Ahogy ma élünk a falak közt
A felújítás után a földszinten konyha és étterem nyílt, az emeleti padlásteret pedig kártyaszalonná alakítottuk.
A gerendákat és a téglafalakat meghagytuk, csak az asztalok és a zöld posztó került az egykori raktár helyére.
Ma két önálló program fér el egy fedél alatt: a vacsora és a kártyás est külön él, ahogy régen a raktár és a piactér is külön dolgozott.